Original:
Aristoteles definiert den Staat als natürlich und den Mensch als politisches Lebewesen
Ἡ δ᾿ ἐκ πλειόνων κωμῶν κοινωνία τέλειος πόλις ἤδη πάσης ἔχουσα πέρας τῆς αὐταρκείας ὡς ἔπος εἰπεῖν, γινομένη μὲν οὖν τοῦ ζῆν ἕνεκεν, οὖσα δὲ τοῦ εὖ ζῆν. διὸ πᾶσα πόλις φύσει ἐστὶν. [...] ἡ δ᾿ αὐτάρκεια καὶ τέλος καὶ βέλτιστον. ἐκ τούτων οὖν φανερὸν ὅτι τῶν φύσει ἡ πόλις ἐστὶ καὶ ὅτι ἄνθρωπος φύσει πολιτικὸν ζῷον καὶ ὁ ἄπολις [...] ἤτοι φαῦλός ἐστιν ἢ κρείττων ἢ ἄνθρωπος.
Quelle:
Aristoteles:
Politik
/
politica
(
pol.)
I 2, 1252b 27-1253a 4.
Edition: Aristoteles’ ›Politik‹. Eingeleitet, kritisch herausgegeben und mit Indizes versehen von A. Dreizehnter (Studia et testimonia antiqua 7), München 1970.
Themen:
-
Mensch
-
Politik
-
Antike Philosophie I